"Amikor egy ember megöl egy tigrist, azt sportnak hívják, amikor viszont a tigris akarja elpusztítani az embert, azt kegyetlenségnek nevezik."

G. B. Shaw életéből ismerünk egy anekdótát: Egyszer súlyosan megbetegedett. Az orvosok azt mondták, ha nem eszik tojást és húst, meg fog halni. De ő szigorú vegetárius volt. Megtagadta az orvosok utasításait, akik azonban ragaszkodtak álláspontjukhoz, és kijelentették, nem vállalnak felelősséget az életéért. Ekkor G. B. Shaw szólította személyes titkárát. Az orvosok jelenlétében lediktálta utolsó kívánságát:
"Ezúttal ünnepélyesen kijelentem végső akaratomat. Mihelyt nem vagyok foglya fizikai testemnek, a következő gyászmenet kövesse koporsóm a temetőbe vezető úton: először madarak, másodszor bárányok, juhok, tehenek és a többi állat ebből a fajból, harmadszor élő halak akváriumban. Minden gyászoló viselje a feliratot: "Az Úr legyen irgalmas jótevőnkhöz, G. B. Shaw-hoz, aki életét áldozta, hogy megmentse a miénket!""

"Huszonöt évig kannibál voltam. Azután lettem csak vegetáriánus. Shelley nyitotta ki a szememet, tőle tanultam meg, milyen barbár vagyok a táplálkozásban, de a gyakorlatban csak 1880-­ban vagy akörül változtathattam életmódomon, amikor Londonban megnyíltak az első vegetáriánus éttermek. Vegetarianizmusom furcsa hatást vált ki kritikusaimból. (...) A kritikus igyekszik végigcsinálni szokott, mutatós tollgyakorlatát, de torkára megy a vágóhidakon kiömlő vér, s felrémlenek előtte a vásárcsarnokok iszonyú hullahegyei. Ez az egész mauvaise honte (műfelháborodás) a húsevő mardosó önvádja olyan valaki láttán, aki élő bizonyság arra, hogy sem hús, sem hal, sem baromfi nem okvetlenül szükséges az életben és az irodalomban elérendő sikerhez."

"Tele vagyok mindenféle rossz érzéssel, azaz tele volnék ha húst ennék, teát innék, vagy más efféle közkeletű szamárságot csinálnék (...) A vegetarianizmusban nem az az érdekes, hogy velem nem történnek meg olyan dolgok, mint másokkal ­ hiszen mind megtörténnek! ­ hanem az, hogy másképp történnek...

"Ez félelmetes! Nemcsak az állatok fájdalmáról és haláláról van szó, hanem arról is, hogy az ember elfojtja magában a legmagasabb lelki befogadóképességet, és saját - önmaga iránti együttérzésből, könyörületből fakadó - érzéseinek figyelmen kívül hagyása által kegyetlenné válik." George Bernard Shaw



"Ó, embertársaim, ne szennyezzétek be testeteket bűnös étkekkel! Van kukoricánk, a fák ágai roskadoznak az almák súlya alatt, a lugasokban duzzadnak a szőlőfürtök. Ott vannak az édes gyógynövények, és azok a zöldségek, melyek tűzön megfőnek és megpuhulnak, de tejben és kakukkfű illatú mézben sem szenvedtek hiányt. A Föld bőségesen ellát bennünket ártatlan ételekkel, olyan lakomákat biztosít nekünk, amelyekhez nem tapad vérontás, vagy mészárlás. Csak a fenevadak csillapítják éhüket hússal, s még az állatok közül sem mind, mert a lovak, a marhák és a birkák fűvel táplálkoznak. " Pithagorasz

"Ne tévesszen meg titeket, ha a húsról való lemondásotokkor valamennyi házbeli társatok rátok támad, elátkoz és kinevet. Ha a húsevés közömbös dolog volna, a húsevők nem támadnák a vegetáriánizmust. Dühbe jönnek, mert ma már tudatában vannak bűnüknek, de még nincs erejük, hogy megszabaduljanak tőle." Tolsztoj: Mindennapra

"Mily különös, hogy a vegetarianizmus a különböző gyermekvédő és állatvédő egyesületeket közömbösen hagyja, holott épp a húsevés az oka a legtöbb esetben a kegyetlenkedésnek, amely ellen bűntetésekkel küzdenek. A szeretet törvényének teljesítése jobban megóv a kegyetlenkedéstől, mint a büntetéstől való félelem. Nincs különbség a kegyetlenkedés közt, amelyet az ember dühének kielégítésére kínzásokkal és gyilkosságokkal követ el és ama kegyetlenkedés közt, amelyeket a húsétel használata céljából kínzásokkal és gyilkosságokkal követ el. A hús élvezésével az emberek magukban gyűjtik fel a kegyetlenség legfőbb kemencéjét." Lucy Mallory írónő