A LELKI TANÍTÓMESTER ÉS A HITELES VALLÁS

Először is tisztázzuk a hiteles vallás és a szekta közötti különbséget, mert egy hiteles lelki tanítómester mindig a hiteles vallást képviseli, a csaló „mester” pedig egy szektát, vagy jobban mondva a saját elméje spekulációit.

A szekta vagy a kultusz szavak a valóságban sokkal pontosabbak. A szekta etimológiailag azokat jelenti, akik elváltak az eredeti törzstől. Egy hiteles vallástól nem kellene elkülönülni, ha nem lennének személyes, anyagi érdekek, mert a vallás vagy religió az, ami összeköt (religare) minket Istennel, a transzcendenciával, az Abszolút Igazsággal.

Mivel ez így van, csak egy tökéletesen önmegvalósított személy tanúsíthatja tudományosan egy hiteles vallási folyamat érvényességét. Ez azonban biztosan nem oldja meg a problémát, mert ki tudja garantálni, hogy az illető tökéletesen önmegvalósított?

 Hogy segítsen nekünk ebben a dilemmában, Isten személyesen lép közbe, a hitelesen kinyilatkoztatott írásokon keresztül. Ezek mondanivalója nagyon világos: a materializmus teljes elutasítása, a tisztaság védelme, önzetlen meghódolás, és a legjobb emberi tulajdonságok kibontakoztatása. A hiteles írások sok szabályt állapítanak meg, amelyeket tiszteletben kell tartani, és gyakorlatilag nincs ellentmondás az olyan szentírások között, mint pl. a Korán, a Biblia, a Tóra és az általunk képviselt védikus írások (Bhagavad-gítá, Srímad Bhágavatam, Upanisádok stb.) között.

Az intézményesített egyházak általában mindenkit a szekta címmel bélyegeznek meg, aki Istenről beszél, de nem áll az ellenőrzésük alatt. Az egyház még Szent Ferencet is elutasította és üldözte, mint egy őrült szekta vezetőjét; mindaddig, amíg nem sikerült a pápa elé vinni a maga szempontjait. Amikor a vallás összekeveredik a politikával, amikor a politikai vezetők nem nagyon spirituálisak, nem a nép jóakarói, akkor fennáll az a nagy veszély, hogy a vallási értékek elvesznek.

Az igazi szentek természetesen mindig szembefordulnak azzal, ha Isten üzenetét eltorzítva adják tovább. Például a reinkarnáció és a karma törvénye tanításait csak azért zárták ki a keresztény hagyományból, mert Konstantin római császár és a felesége, Teodóra így akarták, nem tetszett nekik az a gondolat, hogy szenvedniük kell a bűneikért a következő életükben. Így történt, hogy egy császár, gyakorlatilag a pápa akarata ellenére és minden előzetes teológiai vita nélkül anatémákat mondott Origenészre, a keresztény egyház nagy teológusára, valamint a karmára és a reinkarnációra vonatkozó tanításaira.

Természetesen nemcsak rá, hiszen a kereszténység a máglyára küldött sok olyan szentet, mint Giordano Brunot, akik tiltakoztak az eljárás ellen. Az inkvizíció első keresztes hadjárata megsemmisítette a katharokat, akik vegetáriánusok voltak, és hittek a reinkarnációban. A hatalmon levő vagy gazdag embereknek általában nem tetszik a reinkarnáció, mert ebben az is benne van, hogy később pontosan ugyanúgy ítélik el őket a bűneikért, mint az egyszerű vargát. Ezért a lelki tanítómestereket, Isten tiszta üzenetének hirdetőit minden korban nagyon gyakran üldözték a farizeusok és politikai szövetségeseik.

Az őszinte kereső ne engedje, hogy befolyásolják azok az előítéletek, amelyeket a komoly lelki életet nem élők rágalmai hoztak létre. Éppen ellenkezőleg, nagyon alaposan meg kell vizsgálnia a lehetséges lelki tanítómestert, a vallása hagyományával összhangban, a szentírások bizonysága alapján.

India történelmi hagyományában a lelki tanításokat mindig a mesterek adták át a tanítványoknak, és ezt sohasem ellenőrizte valamilyen egyház, szervezet vagy bármiféle testület. Mindig magára a törekvőre hárult a kötelesség, hogy személyesen tanulmányozza mestere hitelességét, az írások alapján. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer működik, mert mindig voltak és ma is vannak a Krsna-bhaktinak olyan nagy képviselői, akik képesek arra, hogy az egész világra hatást gyakoroljanak.

Ha a vallási vezetők életvitelében és tanításaiban megjelenik az egyéni érdek, mit sem beszélve a politikai érdekekről, melyek a materialista életvitel legfőbb oszlopai a mai világban, akkor hiteltelenné válnak s ez által kimondhatatlanul rosszabbat tesznek, mint a nyílt materialista vezetők.

Az emberek nagymértékű csalódottsága a vallásokban semmi másnak nem köszönhető, mint a minden hitelességet nélkülöző vallási vezetők életének mintája.

Legyen ez bármely vallás folyamatában.

A hiteles lelki vezető az életével tanít.

Az ilyen személyt kell keresni, az ilyen tiszta személy tanítását érdemes kővetni.

Forrás: B.A.Paramadvaiti  (átdolgozva)