Az Úrnak felajánlott étel elfogyasztása megtisztít, előre visz a lelki életben.

A lelki úton járók gyakran vegetáriánusok is, tisztelik az élet értékeit. Ez megfelel a jóga ahimszá-elvének, ami azt jeleni, erőszak nélkül élünk, semmilyen módon nem ártunk senkinek. A bhakti-jógában azonban az odaadás több, mint az egyszerű vegetarizmus, és az élet, a lelki fejlődés eszköze lesz. Krisna hivei az ételt felajánlják a múrtiknak (kegyszobor), ez után az szent lesz, vagyis praszáda, (Isten kegye). Az Úrnak felajánlott étel elfogyasztása megtisztít, előre visz a lelki életben.
Gyakran mondják, hogy az odaadó szolgálat vagy Krsna-tudat a gyakorlatban nem más, mint éneklés, tánc és evés. Az étel azonban lelki, Krsna-praszáda, igy az étkezés is lelki tartalommal telik meg a hívő számára.

Krsna mondja a Bhagavad-gítában, “Bármit teszel, eszel, adományozol, bármilyen lemondást végzel, ajánld fel azt Nekem.” Az étel felajánlása tehát a bhakti-jóga (szeretet jógája) elválaszthatatlan része. Az ilyen ételt nevezzük praszádnak, az Úr kegyének.

Az Úr azt is megmondja, hogy milyen felajánlást fogad el: “Ha valaki szeretettel és odaadással ajánl fel nekem egy levelet, virágot, gyümölcsöt vagy vizet, Én elfogadom azt.” Ebből láthatjuk, hogy az Úrnak nincs szüksége semmire, de elfogadja, ha gyümölcsöket, magvakat és vegetáriánus ételeket ajánlanak fel. Húst, halat vagy tojást nem fogad el, csak a tiszta ételt, amelyet meg lehet szerezni anélkül, hogy másoknak ártanánk. Azt ajánljuk fel, amit Krsna szeret, mást nem.

Az Úr önmagában teljesen elégedett. Mindent Ő teremt, tehát minden máris az Övé. Ő lát el minket étellel a természeten keresztül, és mi úgy köszönjük meg, hogy visszaajánljuk Neki, nagy szeretettel és odaadással. Krsna elfogadja, indokolatlan kegyéből, ha a bhaktája (híve) szeretettel ajánl Neki valamit. Az Úr soha nem éhes, nem az ételt akarja, hanem a szeretetet és odaadást. És aztán szeretettel viszonozza.

A lelki úton az először Istennek felajánlott étel elfogyasztása a vegetáriánus étrend legvégső tökéletessége. A védikus irodalom azt mondja, az emberi élet célja, hogy a lélek ismét ráébredjen Istennel való, eredeti kapcsolatára, és a praszáda elfogadása ennek a célnak az elérésében segít.

Az ételt a szeretet tudatában kell megfőzni, hiszen Krsnának fogjuk felajánlani.

A főznivalót nagy gonddal kell kiválasztani; tiszta, friss és tisztán vegetáriánus legyen. És amikor Krsnának készítjük az ételt, nem is kóstoljuk meg főzés közben. Krsna ízleli meg először, amikor felajánljuk.

Miután valamennyi étel elkészült, mindegyikből kiveszünk egy adagot, tálakba vagy külön tányérra tesszük, elvisszük az oltárhoz, és felajánljuk a múrtiknak.

Aztán az ételeket különleges imákkal ajánljuk fel, és megkérjük Istent, fogadja el az alázatos felajánlásunkat. Az Úr elfogadja, de a legfontosabb a szeretet, amellyel a felajánlás történt. Istennek nem kell ennie, de a mi szeretetünk vonzza Őt, és ezért fogadja el a felajánlást. Ha a legpompásabb lakomát ajánlják is fel Istennek, de odaadás és szeretet nélkül, Krsna nem lesz olyan éhes, hogy elfogadja. A szeretet ragadja meg Krsna figyelmét, aki aztán elfogadja a szolgálatunkat.

Miután rátekint, és megízleli a szeretettel felajánlott vegetáriánus ételeket, meghagyja nekünk a maradékot, hogy megtiszteljük és élvezzük. Az étel magába szívta Krsna energiáját. Az anyag lelkivé válik, és hasonló módon befolyásolja a testünket és az elménket. Ez az Ő különleges kegye. Az odaadó szolgálat kölcsönös szeretet köztünk és Isten között, és ebben benne van az étel is. És ez az étel nemcsak a testet táplálja, de meg is tisztítja a tudatot.

A szent étel, a Krsna praszádam élvezete megtisztítja a szívünket, megvéd attól, hogy illúzióba essünk. A bhakta magába szívja Krsna lelki energiáját, megtisztul a bűnök visszahatásaitól azáltal, hogy olyan ételt eszik, amit először Istennek ajánlottak fel. Így szabadulunk meg a reinkarnációtól, az ismétlődő születésektől és haláloktól. Ez készít fel minket arra, hogy belépjünk a lelki világba, Krsna társaságában.

Nemcsak mi fejlődünk, de a növények is megtisztulnak és lelki eredményeket szereznek, amelyeket a felajánlás készítésében használtunk. A karma azonban érvényben van, ha ártunk bármely élőlénynek, akár a növényeknek, ha azokat megesszük, és nem ajánljuk fel előbb Istennek. A praszádam tehát a tökéletes jóga étrend.

Ezért a főzés, a felajánlás és a lelki étel tiszteletteljes elfogyasztása mind az Úr odaadó szolgálatának örömteli részei. Ezt bárki megtanulhatja, és élvezheti a praszádam megtisztelésének boldogságát